Néhány emlékezetes élmény a ma végetérő kétszeres jubileumi év, Barta születésének 75-ik, és a Bummm! megjelenésének 25-ik évfordulójára kapcsán.
Újabb zarándoklatok
Egy mély udvar, ahol 50 év után csak ecetfa nő. Úabb 50 év múlva talán egy szoborcsoport áll itt majd.
Tórténelem
Amikor egy interjú és néhány dokumentum rávezet, hogy mekkora szerepet játszott Barta történetetében a XX. század első felének történelme. És hogy a története nem akkor kezdődik, amikor Barta megjelenik a Bosch klubban, nem is akkor amikor az először gitárt vesz a kezébe, sőt nem is amikor 1948 július 7-én megszületik. Hanem még jóval korábban, a II világháború előtt, Friedman Edit és Barta József ifjúságának éveivel.
“MUZSIKA”
Amikor sikerül megtalálni az LGT első angolnyelvű albuma vörös mozdonyoos borítója készítőjét, David Willardson-t, aki Utah-államban, egy kis hegyi faluban, távol a világtól él. És amikor kiderül hogy alkotása ma is kiváló állapotban van.
Willardson barátságos, közlékeny ember. Emlékszik arra, hogyan készült a lemezborító, hogy hogyan diktálták le Neki a mozdonyon szereplő “muzsika” szót. És azt is elmondja, hogy első fontos zenei élménye Chuck Berry volt. Ugyanúgy, mint Bartának Magyarországon.
Sajtó 1973
Amikor az 1973- ban Magyarországon popzenével foglalkozó, a Bummm! megjelenésének idejéről származó lapokat végignézve az ember rátalál az Ifjúsági Magazin (IM) és a Magyar Ifĵúság 1973 vègi cikkeire.
IM
Az IM listáján novemberben az első helyen a Rolling Stones Angie-je szerepel. Az utolsó albumról amit Jagger-ék azzal a Jimmy Millerrel készítettek aki a Bummm! megjelenésekor éppen az LGT-vel vesz fel lemezt.
A második helyen Rod Stewart, akit a listás számban többek között az a Ronnie Wood kísér, aki az éppen ekkor folyó londoni LGT felvételeken véletlenül jelen van.
A harmadik helyen pedig Ike és Tina Turner lemeze, arról az albumról, aminek borítóját a fent említett David WIllardson-készítette.
Egy hónappal később már pedig a Bummm! két száma a magyar listán.
(Biztos ami biztos, az IM óvatós szerkesztői azért egy negatív cikket is publikálnak a Stones-ròl. Felemlegetve néhány valós ës kitalált rémtörténetet.)
Magyar Ifjúság
A Magyar Ifjúsàg 1973 szeptemberi szàma, melynek az LGT-ről szóló cikke illusztrációjaként eļőszōr lehetetett látni az egyik legismertebb Vető fotót . Amiben előszōr szerepel az ekkor készüló Bummm! címe.
(És ahol az éppen aktuális slágerlistán, akárcsak az IM listáján már ott szerepel egy Karácsony János nevű gitáros-énekes, egy csodálatos Generál számmal.)
Történetírás
Amikor az ember ráakad egy kiváló könyvre, amely arról szól, hogy miért volt sorsfordító hely és idő Los Angeles 1974-ben. Ahol és amikor Barta új hazára talált.
A szerző konkrét eseményeket említve, és a köztük felfedezhető összefüggéseket megvilágítva làttat részletes képet arról, milyen hely volt Los Angeles 1974-ben. Benne szintèn kontextusba helyezve sok jól ismert múvész és zenész innen származó filmjét és lemezét. És arról is beszél, ki indította akkor el a pályáját vagy annak legsikeresebb szakaszát.
Lényeges háttérmunka annak, aki mélyebben akar tájékozódni az LGT amerikai turnéjáról. A LGT akkori és ottani eredményeirōl és lehetőségeiről ismertek úgy illenek a leírt események és helyzetek szerkezetébe, mint egyik lego elem a másikba.
Bárzene (2023)
50 évvel az eredeti után a valaha átélt első “Ez …..jó!” élmény egy Barta szerzemény interpretációját hallgatva. Már a gitárt hallva is, de különösen mikor az orgona beindul. Orgona a Bárzenëben – ennél orcàtlanabbul eretnek ötletet nehezen lehetne kitalálni…
Pénzes Máté és a Zseb Bárzene átdolgozása formai szempontból minden alázat nélkül megy szembe Barta eredeti gitár-basszus-dob hangszerelésével, amikor az orgonára hegyezi ki a saját verziójàt. Ráadásul egy olyan hangszer, a Hammond hangzásával, ami egyáltalàn nem is szerepelt a Bummm!-on.
Tartalmi szempomtból viszont újra bebizonyïtja, hogy ha valaki valóban fel akarja fedezni mitől volt egyedi Barta Tamás, azt nem a gitárjátéka imitációjára való próbálkozásokkal kell kezdeni.
“Ha jó zene volt, vagy jó csaj volt, csillogott a szeme” – emlékezett Somló Bartára. Annak hallatán amit a számával az utókor ezen olyan tagjai művelnek, akik még nem is éltek amikor a szám megszületett, Bartának valószínüleg fülig érne a szája. És biztos, hogy azonnal be is akarna szàllni.