“Az igazság nyomában” folytatott vándorútja során a Siess haza… film főhősnője meglátogatja családja prominens kaliforniai rabbi baràtját, aki Barta 1957 januárjában kelt keresztlevele ürügyén kap helyet a filmben. A vonatkozó részlet az alábbi YouTube ikonra kattintva indul
“Judit ezer éve, hát hogy vagytok, hogy vagytok? És a gyerekek?”
“Jól vannak, jól vannak…” válaszolja “Judit” kettejük örömteli viszontlátása pillanában. Olyan hangon mintha túl szeretne lenni a kiváló operatőri és rendezői munkàval rögzített jeleneten.
– Naa – válaszoja a rabbi és továbbtessékeli vendégét. A film pedig a következő képsorban már a lënyegre tér: “Judit” bemutatja a rabbinak Barta 1957 januárjában a zuglói evangélikusoknál kelt keresztlevelét.
“Hivő kommunista” vs. “a zsidó valláshoz kötődŏ ember”
“Judit” tényként előadja hogy Barta mamája “hivő kommunista” lett volna. Hogy ez alatt mit kéne értenünk, nem fejti ki. Mint ahogy egyetlen eddig nyilvánosságra hozott hang- vagy egyéb dokumentum sem támasztja alá ezt az állítást.
Az is elhangzik hogy Barta mamája általában magánál hordott egy imakönyvet és hogy mint a “zsidó valláshoz kötődő ember, 9 éves korában a fiát megkereszteltette. ” Erről az állítólagos vallási kötődésről sem tudunk meg semmi tartalmit, és ezt sem támasztja alá semmilyen dokumentum. Sőt: mint a film végén olvasható, Barta mamája elhúnyta utáni búcsuztatására vonatkozóan is egészen mást kért mint a zsidó vallási előirások.
(Mellékesen: e sorok írója sem tapasztalt, látott, vagy hallott annak idején a Vele való beszélgetései és a Nála tett látogatásai során semmit ami az említettekre utalt volna. Ami persze nem zárja ki hogy később esetleg szerepet kapott a vallás az idős asszony életében.)
9 éves korában
Bartát “9 éves korában” keresztelték meg fogalmaz a főszereplő. Azaz nem hangzik el ami a kamera által mutatott keresztlevélen világosan olvasható: az aktusra 1957 januárjában került sor. Amikor Barta még nem volt 9 éves.
A konkrèt történeti aspektusról amit a keresztlevél dátuma nyilvánvalóvá tesz, nem hogy egy prominens rabbi, de például egy pesti zsinagóga nyudíjas samesza is adekvátan tudna informálni.
“Gondolom” és “talán”
Ehelyett egy saját és sajátos globális társadalomképbe nyerünk bepillanthatást: “Ez egy ilyen tipikus magyar történet, gondolom (sic!) a zsidók nagyon féltek.”
Az élénk asszociációs készséggel megáldott rabbi még azt is hozzáteszi, hogy Barta mamája “talán párttag is volt”. Amire szintén egyetlen eddig nyilvánosságra hozott dokumentum nem utal.
Nem ez az egyetlen pillanat a filmben amikor “gondolom” és “talán” kitételellel szuggerálnak olyasmit, aminek semmiféle ténybeli vagy dokumentumokkal alátámasztható alapját nem látjuk. (Sőt: olyan is előfordul, hogy a filmben látható dokumentum mond ellent annak ami elhangzik. De erről majd késóbb.)
“Avanti!”
A film a továbbiakban nem rabolja a néző idejèt azzal hogy mélyebben és tényszerűbben belemenne Barta történetének ezen epizójába. Ehelyett a Bartához semmi közzel nem bíró, viszont kedélyesen beszédes rabbinak alkalma van mesélni magáról és arról hogy Ő maga hogyan disszidált, átsétálva a jugoszláv és az olasz határon.
“Avanti!” csapja le pregnánsan és derűs arccal a berkeley-i rabbi a Bartáénál kétségtelenül sikeresebben alakult tengerentúli pályájafutása indulásáról elmondottakat. A következő snittben pedig már a lengyel televízió minden információ nélkül idevágott, 1973-ban felvett Ringasd el magad klipje gondoskodik az időleges pozitív hangulat folytatásáráról.
A kvanitatív áttekintések hívei kedvéért a rabbival való találkozás másodpercekben kifejezve így néz ki:
- 28.13 – 28.25, azaz 12 másodperc: az örömteli viszontlátás;
- 28.25 – 29.14, azaz 49 másodperc: a Bartáról és Édesanyjáról elóadottak;
- 29:15 – 30.00, azaz 45 másodperc: “Judit” és családjának barátja, sajátmagáról.
H. I.
(Folyt köv)